A híd

Hely

Párkány Szlovákia legdélebbi csücskében fekszik, 110m tengerszint feletti magasságban.

Átellenben, a Duna túlpartján Esztergom terül el. Itt koronázták meg az első magyar királyokat. A város jelképe az egész környékről jól látható klasszicista Bazilika.

Párkány a hévízforrásának köszönhetően messze földön kedvelt üdülőhely.


Az egykori Helvetia Hotel	A Duna és a Kovácspataki hegyek látképe	A Vadas termálfürdő madártávlatból

A közelben találhatók a Kovácspataki hegyek és a Hegyfarok, amelyek vulkanikus eredetűek. A magyar oldalon a Pilis nyúlványai emelkednek.

A városnak mintegy 13 000 lakósa van, többségükben magyar anyanyelvűek. A legtöbb lakós egyaránt beszéli a szlovák és magyar nyelvet (gyakran egyszerre).


A pályaudvar épülete 1850-ből	A Szent Imre templom –1701-ből	A világháborúk áldozatainak állított emlékmű

Mária Valéria

Helytörténet

	Római település Anavum név alatt.
1075	az első okiratos említések Kakat név alatt
1295	elöször említve mint Parkan
1543	török uralom, a település a Dsigerdelen Parkan nevet kapja
1571	Parkan egyedül a névben
1589	az első vásárok
1683	Sobieski János lengyel király (osztrák császár zsoldjában) győztes csatát vív „Párkánynál“ a török ellen
1725	vásártartási jogot kap a város – a Simon-Júda-napi vásárok kezdete
1848	a Budapest-Párkány vasútvonal kiépítése
1948	a várost Štúrovo névre keresztelik

Neve	Mária Valéria híd
Típus	Ívelt híd
Az ívek száma	5
Alapanyag	Vas
A híd hossza	496 m
Leghosszabb ív	119 m
Legmagasabb ív	14 m
Útszélesség	6 m
Útburkolat	Aszfalt
Járdaszélesség	2 x 2.25 m
Használat	személyi forgalom (gyalog és autóval)

Hídtörténet

A Duna Párkánynál már évszázadokkal ezelőtt fontos gázlónak számított. A török uralom idején több hidat építettek és romboltak le a Dunán A 18. században Barkóczy Ferenc érsek kezdeményezésére egy „repülő“ hidat állítottak fel. Ez lényegében egy komp volt, amely 6-8 perc alatt érte el a túlsó partot.

1842-ben pótolta a kompot Rudnay Sándor érsek egy (hajó)híddal, amit 1848-ban romboltak le. 1951-ben Scitovszky János érsek felujította a hídat, mely a 19 század vége felé már nem volt elegendő. Kolos Vaszary érsek „a nyilvánosság érdekében” örökre le mondott a vámról és evvel jelentősen támogatta az új híd építését. Szaléz Carthy, egy svájci származású budapesti építőipari vállalkozó, nem egész két év alatt építette fel a Mária Valéria hidat, amelyet 1895. szept. 28-án adtak át a nyilvánosságnak.

1919. július 22-én egy robbantás tönkretette a híd első pillérét. Nem egyértelmű, hogy ez véletlenül történt, vagy a csehszlovák katonák robbantották fel a Magyar Tanácsköztársaság ellen vívott harcban, esetleg a tanácsköztársaság visszavonuló katonái tették-e tönkre. A hidat 1922-ben járhatóvá tették és 1926-ban teljesen fel újították, aminek keretében az úttest korszerűtlen fakonstrukcióját vasbetonra cserélték és az útburkolatot kátrányozták.

1944 karácsonyán a német csapatok a híd középső három ívét felrobbantották.

2001. október 11-e óta ismét egész a Mária Valéria híd és szolgálja a közlekedést Párkány és Esztergom között, a szlovák és magyar határon át, amely 2004. május 1-től egyben az EU egyik belső határa.

2007. december 20-a éjfél óta útlevél ellenőrzés nélkül lehet át menni a hídon – Szlovákia és Magyarország a Schengen egyezmény területén belül vannak.

Folyóátkelés története

Év	Eszköz	Időtartam
1000 – 1215	tutaj, „gyalog“ (gázló)	215
1215 – 1585	evezős komp	370
1585 – 1683	pontonhíd	98
1683 – 1762	evezős komp	79
1762 – 1842	„repülőhíd“ (kötélhíd)	80
1842 – 1895	pontonhíd	53
1895 – 1919	vashíd (Mária Valéria híd)	24
1919 – 1927	hajó, gyalog a híd romjain	8
1927 – 1944	vashíd (Mária Valéria híd)	17
1944 – 1945	pontonhíd	1
1945 – 1968	rendszertelen csónakjáratok	23
1968 – 1969	kis hajó	1
1969 – 2001	autókat is szállító komp, kis hajó	32
2001	vashíd (Mária Valéria híd)	ω